| Zoltan's profileZoltan Harmath's spacePhotosBlogLists |  Tools  Help |
|
|
November 24 BúcsúdalVége. Megjött a végeredmény ma délelőtt. Sikerült. Megvan a harmadik is, ezzel az idei évre a terveimet teljesítettem.
 Szívböl köszönöm azoknak akik végig követtek és szurkoltak. Akik pedig a woodoo babát szúrkálták, azoknak...további jó szúrkálódást.
 De lehet hogy jobban teszik, ha végig gondolják, hogy mit változtattak meg maguk körül / magukban az elmúlt 1-2 évben. A szokásainkon, magunkon változtatni a legnehezebb. Kipróbáltam, megtettem. Sok területen. Ha visszanézek és mérlegelek akkor azt mondom hogy a legnehezebb nem a 3 Master cím volt. A legnehezebb harcok nem ezek voltak...kilépni önmagunk árnyékából. A megszokottból, a biztosból, a bejáratottból. Kockáztatni, aztán veszíteni, aztán újra kockáztatni és nyerni. De hagyjuk ezt most, mert túl szentimentális lesz ez a firkálmány.Emlékeimben a tavalyi év kellemetlen érzése még nem halványult el. Ugyanitt. Ugyanezen a napon szomorúbb voltam. Ma ez kicsit másként van. Ahogy egy kedves gratulálónak ma már leírtam, a második vizsgám eredményére nem vagyok büszke. Azt legszívesebben újraírnám. Mert bár sikerült, de nem úgy ahogy azt szerettem volna. Mindenesetre újratanultam már annak a hétnek az anyagát az elmúlt pár órában.
A mai nap a vártaknak megfelelően alakult. Dél körül egy hivatalos találkozó, ami maradandó élményt jelentett. Egy következő termék nagyon korai fázisába sikerült belátni / beleszólni. Hmm. Érdekes volt, de erről majd 1-2 év múlva.
Most már fejben is készülök haza. Holnap csomagolás és szerdán repülök. Csütörtökön landolok, pénteken pedig bemegyek az irodába, hogy kicsit aklimatizálódjak. Hétfőtől pedig egy új és izgalmas időszak következik, rengeteg munkával december végéig.
Ennek a sorozatnak itt és most vége. Elérkezett a búcsúdal ideje (klikk, nagyon jó dal), viszont nem örökre. A következő cél már megvan és az odavezető útra is hamarosan ráhajtok. Viszont ahhoz, hogy az úton is tudjak maradni, szükség van némi felkészülésre, egy kis tuningra és azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak kötelességeim is otthon, amiket teljes bedobással fogok csinálni. A felkészülés legalább 6-8 hónapot vesz igénybe, esetleg többet. Januárban indítom is. Izgalmas hónapok jönnek újra, de egyelőre csak a színfalak mögött, ahova nem engedek belátást, vagy csak igazán keveseknek. Januártól hétvégente újra az 5-s vagy a 6-s tárgyalóban.
Ha akarsz hozhatsz salátát vagy sushi-t. De tényleg.Kb. két hete az akkor még működő Sláger rádiót halgattam online és megszólalt ez a dal. A szövegén jót röhögtem. Hát ezzel zárom most soraimat. A muzsika itt meghallgatható (klikk), nevess Te is. A videó és a szöveg nagyon összevan illesztve. (a woodoo babát szúrkálók úgy is a megveszlek Amerika részre fognak asszociálni, de az a legkevésbé fontos rész, hidd el.
)Folytatás jövőre. Viszlát.
A dal szövege:
Ki az a marha ki Amerikába Tíz órát repülne? Hát nem azé' mintha fontos lenne, Hogy épp mennyibe kerülne - yeah! Azért azt elmondhatom, Nincs ott semmi izgató, New York ócska tákolmány, Csak egy rakás felhőkarcoló. Mostmá' hogyha seggbe rúgnak, Akkor se vállalom. Essen a franc bele Amerikába, Inkább tarajost ugrom. Ready, Steady, Go! USA nem vagy olyan izgató Hiába bömböli a rádió Pár rongyos dollármillió, Megveszlek kilóra Amerika. Floridában a tengerparton Fertőző az unalom, Las Vegasban éjszakánként Agyukra megy már a nyugalom. Washington utcáin tömegnyomor van A sok Cadillac-től, Hawaiiban szétrepednek a gatyarohasztó melegtől. Tabár István - Sipos F.Tamás November 21 A vizsgaAz álom után már nem tudtam rendesen visszaaludni. Tehát az álom után álmatlanság következett. 6-kor menetrendszerint felkeltem. Összeszedtem magam. Lementem a portához és hívtam egy taxit. Ma ugye nincs Shuttle. 7-re már itt bent is voltam elsőként. Megkerestem a névtáblámat. Főztem egy teát (papír pohárba bele a filter és forrvizes gomb megnyom). Ruházat: póló, ing, pulóver, kabát, baseball sapka. Mindez a beáramló hideg ellen. Még éjszaka átmásoltam a gépemre néhány Tankcsapda albumot. A Rock zene a gondolkodáshoz kiváló.
8 körül elmentünk reggeliért a szenegáli és a Német sráccal. Vettem egy szendvicset, de valójában még most sem nyúltam hozzá. Kis problémák után a vizsga negyed tizkor elindult. A feladat világos, egyszerű. A menetrend, délben 30 perces kötelező ebédidő amit nem a gép mellett töltesz. A terem is zárva, te pedig kint. Negyed ötkor záróra.
Délelőtt szépen haladtam és ebédig a feladatok és problémák kb. 2/3-t megoldottam. Ebéd, egy szendvics fele, egy csipsz, egy süti. Csupa egészségtelen, de holnaptól újra minden nap futok amíg itt kint vagyok.
Ebédből vissza és a maradék 1/3-ra koncentráltam. Kb. 1 óra alatt le is küzdöttem, így fél kettőre készen voltam mindennel. Leellenőriztem minden legalább még kétszer majd a végén megnyomtam az utolsó gombot amivel elküldtem az eredményemet. Ez 14:22-kor volt. Kijöttem. Észre sem vettem, de ketten már szintén kijöttek elöttem. Hmmm.
Most 8 perc múlva 3 óra. A teljes befejezésig van még kb. 80 perc. Hivatalos végeredmény holnapra várható.
Úgy vélem, hogy ez sikerült. Teljesítettem mindent, nem csináltam semmi hülyeséget, időn belül voltam, nem csaltam, nem sértettem meg a szabályokat. Valamit nagyon el kellett néznem ahhoz hogy ez sikertelen legyen.
Greg is megörökítette a pillanatot: http://blogs.technet.com/themasterblog/archive/2009/11/21/17-frowns-and-a-box-of-donuts.aspx
Este lesz csoport fotó is.
 Most kicsit pihenek. Az igazság az, hogy nem érzem magam valami 100%-osan fittnek. A fejem még mindig fájogat. Rájöttem, hogy a tripla buffered Aspirin az mégsem akkora szenzáció. Mert összesen csak 375mg. Míg a zsebemben levő otthonról származó, egyszerűen csak Aspirin-nek hívott tabletta 500mg. A látszat néha csal. Ahogy leírtam ezt a mondatomat, egyből a vizsgára asszociáltam. Lehet, hogy mégis elrontottam valamit? Valójában most már mindegy is. A kocka el van vetve. Holnap mindent részletesen megtudok.
Addig is minden jót. Szerdán repülök haza, addig van még 2 fontos megbeszélésem, de azok már az idei " őszi Master játékokon" kívüli feladatok. Álom2:22. Felébredtem. Álmodtam. A vizsgával. Egy elég valószínűnek tűnő konfiguráció módosításról álmodtam amit nehéz detektálni, de nem lehetetlen és szép hibákat lehet vele produkálni egy laborban.
Gyorsan felnyitottam hát a laptopot, hogy átpörgessem ismétlésként azt a részt. Lehet hogy kidobott 10 perc, lehet megérte. Este meglátjuk.
Folytatás este. Az utolsó péntekReggel a szokásos időben keltem. Nem, nem a megszokás. A nyomorúlt óra. Bekapcsolva felejtettem az ébresztőt. Pedig elalvás előtt az volt a többszörösen módosított tervem, hogy tovább alszom.
Sebaj így hát 5:55, beep-beep. Egész délelőtt ágyban maradtam. Regenerálódtam. Délre bementem az irodába, ledobtam a cuccom és elmentem ebédelni. Saláta, halak. A maradék 1,5 órát az épületben való mászkálással töltöttem, meg teát iszogattam. Kettőkor vizsga. Ami sikerült. Viszont ettől függetlenül is azt mondom rá, hogy nehéz volt. Hogy miért? A szokásos. Csak ismételni tudom, hogy nincs fent a dián minden. Ott van a pre-read és a tapasztalat. Megmertem volna esküdni a végén, hogy nem sikerült. A 2 órából kb. 1 óra 50 percet használtam fel a kérdések megválaszolására. 1 óra 30 perc után, kénytelen voltam egy technikai szünetet is beilleszteni.
 Miután mindenki befejezte a vizsgát, volt egy rövid eligazítás a holnapi napot illetően. Amolyan utolsó beszélgetés aztán mindenki oszolj.Még maradtam pár szót váltani Greg-el. Aki azonnal el is árulta kérdés nélkül is, hogy sikerült és ne parázzak. Beszélgettünk pár szót az éjszakai levelezésünkről. Ami a jövőről szól. Az MCA-ról. Még nem másztunk bele a részletekbe, a teendőkbe, a felkészülés mikéntjébe, de validálta, hogy szerinte is kitűnő jelölt vagyok a címre. Persze ez önmagában még csak azt jelenti, hogy a jelentkezésemet nem fogják kivágni azonnal és minden meg van ahhoz, hogy az itélőtanács elé járulhassak. Ez jó. Mentornak pedig őt fogom választani, hogy segítsen a felkészülésben. Ami nem lesz rövid idő. De részleteket majd később. Hiszen most más kihívás van előttem. A holnapi vizsga. 9:00-ko kezdünk. 6 óra + ebédszünet volt az eredeti tervek szerint. Viszont nem várt technikai hiba miatt a feladatunk az eredetihez képest kicsit nagyobb lesz (+ 1 feladatot meg kell oldanunk, ami most csúszott be a labor környezetbe), így 6 és fél óra + ebédszünet.
Állítólag bináris a labor. Vagy eléred a végét, vagy nem. Ha eléred, akkor nyertél, ha nem, akkor nem. Pontosabban még van egy másik alternatíva, szóval nem két kimenetele van. Ugyanis lehet, hogy eléred a végét, de nem a sztandard úton. Valamit a szabályokkal, az elvekkel ellentétes módon csináltál. Ezért a végeredmény vasárnapra várható, amikorra ellenőriznek mindent.
Miközben ezeket a sorok karmoltam a vacsorám is elfogyott. Most TV, zuhany, TV alvás a program. Holnap ilyenkor vége lesz az egésznek. Amit nagyon sajnálok. Holnap ilyenkor valószínűleg már a lezáró brandy-met fogom lent kortyolgatni a bárban, bár most az őrült Angol nélkül. Legyen ez hagyomány.
Folytatás holnap barátaim. November 20 LefagytamAz elmúlt két nap átkozott pocsék volt. Fejfájás, szédülés, mellkasfájdalom, pocsék alvás, rémálmok minden amit csak ellehet képzelni és FÁZTAM. Aztán rájöttem, hogy 2,5 hétig a létező leghidegebb pontján ültem a helyiségnek. Tegnap kabátban ültem végig az egésznapot, mire rájöttem, hogy lehet hogy azért fázom, mert tényleg hideg van. Ma már egy sorral hátrébb ültem. Persze nem volt drasztikus a különbség, de annyira talán mégsem volt rossz. Szóval így az utolsó napra ez is megoldódott. Mert hogy ma volt az utolsó átlagos nap. Vége a reggel 6-os ébredésnek, 7-es Shuttle fogásnak. Más időjárás jön. Így aztán reggel a hippitől elköszöntem annak rendje és módja szerint. Nem volt nagy könnyhullatás.
A tegnapi és a mai előadók kiválóak. Tehetségek. Az Identity a Cross-Forest kérdésekben annyira nem voltak meggyőzőek, de ez itt és most mégsem egy identity track. Ezért is volt meglepő, hogy a gal szinkronizációba milyen mélyen belementünk. Ma szinte csak ez volt a téma egésznap. Így hát szerencsémre jegyzetelnem sem kellett, mert ezt tudom. Délután 3-kor volt egy utolsó Greg által tartott beszéd, amolyan mi is várható a következő két napban. Külön kiemelte hogy nagyon elégedett a bandával, mert gyakorlatilag 0 késés volt és mindig mindenki időben ott volt ahol kellett. Ez egyébként tényleg meglepően jól ment. A kérdésre, hogy mindent lefedtünk-e és hogy milyen tudás kell a laborhoz szombaton, elhangzott a bűvös válasz. Nem, nem fedtünk le mindent. A 10 év gyakorlat kell hozzá.
A mai két előadónk búcsúzásként szintén bíztatta a bandát, hogy nyugalom, játékként kell felfogni, illetve nem a cím megszerzése a cél....(olvasd el az első posztom hettekel ezelőttről - muhahaha). Említették az MCA-t is. Hmmm. Nah erről majd szóban többet és bővebben, fogjatok szavamon.
Tegnap este az Exchange PG embereivel találkoztunk. Szuper titkos dolgokat osztottak meg velünk, amiért külön hálásak lehetünk. De tényleg. Ezekről nem írhatok, nem beszélhetek, de nagy élmény volt. Lényegében ezeket már láttam az augusztusi munkánk eredményeinek is köszönhető ez, illetve van hozzáférésem ezekhez az anyagokhoz. Ettől függetlenül nagy élmény volt. Csak ne éreztem volna magam olyan pocsékul.
Ma este tanulás. Holnap délelőtt szintén a nezavarj tábla lesz kint a hotel ajtómon. Délben megyek be. Ebédelek valami könnyűt, aztán 2-kor vizsga. Utána vissza a hotelbe és csak aludni meg tévézni fogok. Így fogok a szombati nagy laborra készülni. Ugyanis arra már nincs mit, nem lehet mit készülni. Egy játék. Egy kirakós játék. Vagy összeillenek a cserepek, vagy nem. Ha igen, nyertem. Ha nem, hmmm akkor újrajátszom. Ha marad olyan az egészségi állapotom amilyen most, akkor nincs aggodalomra ok. Amerika legnagyobb találmánya az aszpirin. Amiből van tripla-buffered csomagolású. A színe kék.
A kisvárosban végleg bekarácsonyodott. A főtérre megérkezett a Mikulás. Ácsoltak neki egy vityillót, amibe néhány zöldhasú leszurkolása után bemehetsz és egy közös fényképet készítenek rólad a Mikulással. Szuper. Ezt kihagyom.
Olvastam a szalagcímet, hogy bejelentettük / bemutattuk az IE9-t. Kiváncsi vagyok hogy mit mutattunk be belőle. Több mint 1 hónapja minden héten az új IE9 build-et felteszem. De azon túl, hogy az mshtml.dll újabb, talán valamivel gyorsabb nagy változás nincs kívül. Bocsánat, 0 változá van kívül. Márpedig ha konzumer felhasználót akarunk fogni, akkor azt nem az újabb mshtml.dll-el fogjuk meg. A felhasználó a definiciójából fakadóan kíváncsi és azért bök rá egy másik programra mert kíváncsi. Ha nem kötjük le a figyelmét, akkor megteszi majd azt más.
 Szóval kíváncsi vagyok, ha lesz időm ezt feltétlen megnézem, hogy mit is mutattunk be...mert más build biztosan nincs...Hát itt tartunk. Folytatás később.
  November 18 Horgászni mentemHideg, eső, sötét. Szédülök. Egész nap. Valami nincs rendben. De sebaj. Ma, holnap és csütörtökön Robert és Andrew ad elő (őket ismerem régebbről, augusztus elején együtt dolgoztunk az Exchange 2010 heatmap anyagon). Üzemeltetés monitoring (itil, mof), migráció, együttélés. Közben kis kalandozás az Exchange 2010 irányába és némi virtualizáció.
Holnap este a product group neves képviselőivel találkozunk, egy kis poharazásra vagyunk meghívva. Mindenképp ott leszek ezen az eseményen. Ez fontos... Így a pénteki vizsga előtt a mai és a csütörtöki este van már csak.
Mindjárt hat óra, szóval fogy ez a nap is.
Legközelebb pénteken a vizsga után újra itt. Most horgászni mentem (ma a kezembe akadt ez a kb. 15 éves desktop háttér. hihetetlen mint ha ma lett volna, közben pedig eltelt 10+ év. Sumida folyó szele és társai. Hmmm, ez elgondolkodtat...)
A nap nagy eseménye még, hogy RTM lett a TMG. Éljen. Bár csak olyan jó volna és áttörő volna mint annó a 2004 volt. November 14 Csokigyár és az adattárolásAdattárolás alapok.
Alapvetően támogatom az ötletet. Nagyon jó gondolat, hogy a sok okos Exchange-s embert megismertessük az adattárolás alapjaival és az adattárolók alapjaival. Mert az adattárolókat üzemeltetőket nehezebb megtanítani Exchange-ül. Márpedig a két csapatnak kommunikálni tudni kell. Az előadó is felhívta erre a figyelmet többször, több példán keresztül is. A saját tapasztalatomból is tudom, hogy kb. az elmúlt 4 évben a sikeres Exchange projectjeim jelentős mértékben annak az eredményeként jöttek létre, hogy szótértettem az adattárolós csapattal.
Szóval a felismerés remek, hogy itt a helye.
Az is elismerést igényel, hogy nem egyszerű téma és nehéz róla érdekesen beszélni. Sajnos nem is sikerült. Távol áll tőlem minden rosszindulat. Az előadó felkészült. Jók voltak a diái. Látszik hogy legszívesebben el sem mozdulna a lemezek közül és a grafikonokat elemezné. Le a kalappal. De sajnos ma ez nem volt túl áttörő. A legjobb rész és egyben a leginkább felszabadult akkor volt, amikor távolról egy régi szekrényen generált különböző karakteresztikájú forgalmakat és mutatta a perfmon-ban az eredményeket.
Szóval megkaptuk amit meg kellett, hogy ki mit értett meg belőle azt nem tudom. Mivel mielőtt eljöttem kb. 3 hétig csak a jetstress nyomogattam és storage validációt csináltam, ezért sok újdonságot nem tartogatott. Egy kifejezetten érdekes rész viszont megragadott ami a HBA kártyák saját queue depth értékéről szól. Itt tudod szabályozni azt, hogy párhuzamosan hány IO műveletet toljon rá a kártya a controllerre. Ez több szempontból is izgalmas. Ha alacsony, akkor értelemszerűen sűrűn ütöd a controllert és a lemezt nem nálad van az IO queue. Ez alapvetően nem ideális. Ha túl magas az érték, akkor nálad a queue és nagy peak-et okozol a controller-nek. Ezzel is agyon tudod vágni a controllert és a diszket. Ahogy ott ültem és hallgattam eszembe jutott az elmúlt 3-4 év Exchange projectjei, ahol jött a feketeruhás storage szakértő és jól beállította a kinyomtatott A4-es papír alapján a HBA kártyát, majd soha többet nem foglalkoztunk a HBA kártya konfigurációjával. Pedig abban bőven lehet tartalék és tuning potenciál. Ezzel fogok kicsit játszani ha lesz rá időm és ha nem felejtem el. Újabb tétel a bakancslistámra (aki nem látta a filmet, nézze meg, az elmúlt 1 évben nekem az egyik legmeghatározóbb élményű film ez volt - bővebb információ katt: Bakancslista). A délután legszívesebben teljesen töröltem volna. A StorageCalculator és a hozzátartozó költségkalkulátor nyúzása volt terítéken. Párokban dolgotunk. Mellettem a Tim ül, vele alkottunk egy párt. Róla azt kell tudni, hogy a Hershey's nevű cégnél dolgozik. www.hersheys.com Csokigyár.
Rettentő jó érzékkel az ebéd utáni első szünetben a táskájából mindig elővesz egy zacskó terméket és az egész csapat számára megosztja. Minden nap. Ugyanakkor. Ez biztos valami marketingfogás / beetetés. Tuti valami beta csokikat kapunk, amitől aztán függővé válunk. Tény, hogy elég begyere mindegyik. Az előadó külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Storage validációnál mindenképpen hosszabb időszakot válasszunk ki, mert lehet hogy rövidtávon (10-20 perc) teljesen jól produkál az adattároló, de hosszabb időtávon viszont már nagy a letörés. Hmmm. Ismerős. A legutolsó project-ben ennek az iskolapéldáját sikerült is elcsípnem. 30 perces teszt időszak alatt minden szép volt. 24 órás tesztidőszakban pedig 3 óra után hatalmas letörés jött. Nem akartam zavarni (általában igyekszem nem zavarogni és inkább feltűnés nélkül csendben meghúzódni) és csak az egyik szünetben megmutattam a grafikont az előadónak, hogy lám-lám itt van az amikor az elmélet és a gyakorlat találkozik. Igazán tetszett neki, szóval át is küldtem neki a grafikonokat, hogy nyugodtan demonstrálásra felhasználhatja. Ügyfélmentesítettem a grafikont már jóideje, mert annyira tetszett amikor elcsíptem, hogy ezt archiváltam. Ritkán lehet ilyen tisztán elkapni ilyen eseményeket.
Az AD-nek időközben vége. Vasárnap vizsgáznak. Remélem, hogy Ryan-el jövőhéten még találkozom. 1 hét múlva ilyenkor már nekünk is vége lesz, csak a labor lesz hátra. De addig még sok minden van és most a fókuszban a hétvége és a hétfő kell hogy legyen! Hát itt tartunk. Ülök a hotelszobában és rendszerezem kusza gondolatim. Nem is tudom hogy hova nyúljak, annyi minden kínálja magát. Hétfő reggel vizsga.
Közben pedig szép halkan bekarácsonyodott. Pár napja reggel ez fogadott az utcán.
November 12 Master2 done-pepe1 nap alatt végig gyalogolni az összes létező replikációs és fürtözési lehetőségen, több mint kihívás. Fejben tartottam a lépést, de csaltam. Tanultam előre és formáztam az agyam az elmúlt pár évben. Viszont most végem van. Ingerlékeny és fáradt vagyok. Pedg a neheze még hátravan. Érzem, tudom.
Texasi előadónk volt ma. Szerencsére ő is fáradt volt. Még nem állt át. Így 5kor befejezte az előadást. De úgy hogy legalább 4 nagyobb témára azt mondta, hogy aha olvassátok el ezt és ezt a blogot.
Továbbra is tartom az állításom: ez nem tréning! Ha bárki is jönni szeretne Master-re, *ne gondolja* azt, hogy majd itt megtanulja! Az gyakorlatilag kizárt dolog. Vagy úgy jössz ide, hogy tudod és akkor van esélyed, vagy úgy hogy nem tudod de akkor felesleges 1-2 millió forintot erre elkölteni.
Úgy lettünk elengedve, hogy kaptunk házifeladatot amit reggelig meg kell oldani. Gyakorlatilag a feladat elmondása után 10 perccel már tudtam a megoldást, de nem engedte, hogy elmondjam. Elkergetett azzal hogy majd holnap. Értem én. Ő is fáradt. Én is elhajtottam volna magam.
Zuhany aztán átolvasom még párszor a replikációból felhalmozott anyagaimat. Kb. 5-600 oldalnyi anyag. Aztán pihenés. Talán elalvás előtt még a hétvégére összeállítom a menetrendem, hogy mikor és mit szeretnék csinálni.
Időközben Ryan elküldte hivatalosan is, hogy a 2 Beta vizsgám sikerült. Így hivatalosan is megvan a második MCM cím.
Pontosság: ezt borzasztóan szeretem. 0 késés van. Az előadók részéről hihetetlen a fegyelem és a szigor és ez borzasztó jó. Nincs pardon, nincs magyarázkodás, nincs tolerancia, nincs az hogy az én órám mást mutat. A szabály egyszerű: a falon van egy óra. Ahhoz kell igazodnia mindenkinek. A 10:44 az 10:44. Nem 43, nem 45, 44. Nagyon-nagyon helyes. Így kellene mindenhol, mindig, mindennel. A 10dkg párizsi az 10dkg. A zavarhatok 1 percre, az legyen 1 perc, vagy ne azt mondd, hogy 1 percre. A holnapra meglesz, az ne holnapután reggel legyen és a 20%-os CO2 kibocsátás csökkentése ne 2% legyen és így tovább, a sor folytatható tetszés szerint.
A sötét blog bejegyzésnek mára vége.
  November 10 A lejtőn...Régen írtam, azóta mégsem történt túl sok minden. A hétvége rém unalmasan telt. Elfogyott 4 liter kóla, két cézár saláta, 4 sajt. Szombaton elaludtam és csak 8:00-kor ébredtem fel. Egésznap a transzportot tanultam, valamikor félúton megszakitva egy kis futással és vásárlással. Szombaton hozzáfogtam a laborgyakorlathoz is. A leírás alapján egy 6 órás gyakorlatról volt szó. 2,5 óra alatt maradéktalanul teljesítettem és közben minden másodpercét élveztem. Így elég magabiztosan tértem nyugovóra szombat este.
Vasárnap egész nap a kliens elérést szerettem volna tanulni, shortcut-olni.
Ehhez képest szombat éjszaka az egyik diával álmodtam és rájöttem hogy szerda óta zavar egy kérdés, amit nem értek a leírások és a magyarázatok szerint. A lényeg a következő: a backup path kiválasztásakor a least cost path algoritmust használjuk és a backoff site a least cost path alapján a célhoz legközelebb eső telephely lesz. Azonban ha ezen a telephelyen nincs HT szerver, akkor is ez a telephely lesz. Valójában ez nem így van. Valójában a backoff site önmagunk leszünk és nem az üres telephely. A lényegen nem változtat sokat, de kidebugoltam és szépen látszik, hogy nem az üres telephely a backoff, hanem önmagunk. Viszont ezzel elment a vasárnap délelőtt.Vasárnap délután folytattam a tanulást, majd este egy kicsit pihenésként tévéztem. Hogy mit néztem már nem tudom, de hamar kidőltem.
Reggel meglepő nyugalommal ébredtem, ami aztán kicsit elszállt. Szégyen vagy nem szégyen de kicsit elkezdtem aggódni. Viszont nagyon előrerohantam. A mexikói recepciósról és a shuttle-t vezető hippiről még nem írtam. Redmond belvárosban van a hotel. Egyébként pedig a 40-es épületben vagyunk egésznap. A kettő között legalább 10km-es a távolság. Amit le kell győznöm minden nap oda és vissza (jó esetben). Az odaút az komoly kihívás, mert legkésőbb 8:00-ra ott kell lennem. Az odajutásnak két módja van: 1, taxi (költséges); 2, Redmond belvárosában a Microsoft épületébe belépve tudok hívni egy Microsoft Shuttle-t ami elvisz bárhova ahova kérem. Ezt a második módot választottam a közlekedéshez. Viszont ebben a kihívás az, hogy 7:00 - 21:30 között van csak Shuttle Service. Előrendelni nem lehet. Tehát legkorábban 7:00-kor tudom őket tárcsázni. Hmmm. Még az első napon felfedeztem, hogy az épülettől kb. 30 méterre reggel 7-kor parkolt egy Shuttle, benne egy hippi külsejű soförrel. Beszálltam és megegyeztünk hogy elvisz a kért helyre. Mint megtudtam ő minden reggel 7-kor onnan indul munkába, így aztán az első fuvara az akár lehetek is. Mint később kiderült ezt más is tudja. Egy mexikói nő, aki már itt él Redmond-ban, 4 órás foglalkoztatásban recepciós. Minden reggel más és más épületbe megy, viszont minden reggel Redmond belvárosából ugyanazt a taktikát alkalmazva jut el a célállomására mint én. Így aztán most már 1 hete hárman vágunk neki az útnak és a következő 2 hétben is marad ez a taktika. Ma reggel viszont a mexikói nő, kicsit késett. A hippi sofőrünk viszont megvárta. Tehát kicsit késve vágtunk neki a kalandnak, de még így is 7:30-ra beértem.
8:00-kor elkezdtük a vizsgát. Kb. 1 óra alatt végeztem. Részleteket nem írhatok le. Ami viszont tapasztalat továbbra is: a vizsga nem csak a leadott anyagból van és ez így fair. A vizsga után ebédig elég lehangolt voltam, pedig valahol mélyen éreztem, hogy nem lett ez olyan rossz. Aztán ebéd után rákérdeztem, hogy nem tudhatnám-e meg az eredményt. Megkértek rá, hogy a többieknek ne mondjam el hogy tudom az eredményt de sikerült az első vizsgám. Közben Ryan (az AD csapat vezetője) is jött füligérő szájjal hogy elmondja, látja az eredményeket és sikerült a vizsgám. Így már ketten örültünk. A délután ennek fényében kicsit könyebben telt, de azért nem volt az olyan önfeledt. Ugyanis lementünk a pokolba, hogy aztán utána minden színesnek szagosnak és szépnek tűnjön. Adatbázisszerkezet és az adatbázis belseje. Elég kemény...
Szóval a neheze a második hét ezt már látom. Tehát most kezdődik az igazán nehéz rész.Egy kemény első hét, egy zsúfolt hétvége, egy frusztráló vizsga után, este 7:30-ig voltunk bent. 8:00-ra ígérték hogy megjön a levél az eredményről, amit időközben meg is kaptam. Most már hivatalosan is. De tudom jól, hogy a neheze még hátravan, tehát ettől nem szabad elbíznia magát az embernek. Most fej lehajt és megy tovább előre. A kikapscsolódás ez a pár sor megírása volt. Most zuhany, aztán ágyban az ESE működését elkezdem olvasni, memorizálni. Szerencsére nem új a téma, de nem könnyű. Akinek alvási nehézségei vannak, az jelentkezzen. Tuti receptem van és a hozzávalókat szívesen átadom:
Az eredmény garantált elalvás elég hamar. Ez a luxus viszont most nem adatik meg nekem. Tehát a fentiek adottak, viszont nem aludhatok el. November 04 Kedd az ISA-valAz első nap, amikor a nap felében "unatkoztam". Nagyképűen hangzik? Ha igen, akkor legyen elég ha csak annyit mondok, hogy ebéd után kb. 200-as szintű ISA előadás volt.
A koncepciót nem nagyon értem. Aki nem foglalkozott ISA-val (az összes hallgató -2 ember) annak ez kevés a boldoguláshoz. Aki pedig foglalkozott vele, esetleg a PG-vel is szorosabb kapcsolata volt hosszú időn keresztül, mint a halaival, annak pedig ez sekély víz volt. Persze nyugtával kell dícsérni a napot. Mert ugye érheti az embert még melepetés és kellő alázattal kell a problémákat megközelíteni. De ez most annyira nem volt izgalmas.A délelőtt során megtanultam azt, hogy minnél nagyobb egy PG, annál nehézkesebben mozog és annál pocsékabb a kommunikáció a csapaton belül. Legyen elég annyi, hogy a CAS szerepkörön belül, protokollonként más társaság specifikál, kódol, tesztel. Hmmm. Így lehet aztán az, hogy az olyan egyszerű feladatot, mint autodiscover sikerül egymástól függetlenül specifikálni, kódolni és tesztelni, valamint elrontani Outlook Anywhere és ActiveSync esetén. És akkor ez csak egy funkció a sok közül. Egyszerűen egy kifejezés jut csak eszembe: hihetetlen. A gond az, hogy ezt alapvetően jó gondolatnak tartják. Így aztán totálisan irreleváns elvárás az, hogy esetleg cross-product egyeztetés legyen. Hmmm. Hiányzik valaki aki szinte minden aspektust rendesen átlát. Megdöbbentő, hogy korábban azért nem használt az Exchange PG scp-t mert nem tudta, hogy létezik. Hmmm. Lehet, hogy egy architect hiányzik innen? Muhahaha. (ördög szmájli)
De vissza a délutánhoz. Az előadó egy mondata délelőtt megütötte a fülemet. Mégpedig az, hogy a CAS-CAS proxy esetében Kerberos vagy NTLM azonosítással megyünk. Hmmm. CAS-CAS azt jelenti, hogy gép-gép között, vagyis a computer account azonosítja magát. Alapvetően csendben vagyok és az ilyen aknákat inkább csak szünetben veszem elő, mert nem akarok okoskodni, illetve másokat összezavarni. De azt ugye tudjuk jól, ha máshonnan nem hát a Security360 előadásomból, hogy a computer account legfeljebb Kerberos-t tud, NTLM-et nem. Így hát feltettem a kérdést a szünetben, hogy akkor hogy is van ez? A válasz az volt, hogy érdekes felvetés, nincs rá válasz, de próbáljam ki, rontsam el az URL-t (aka nincs SPN aka nincs Kerberos) és mégis megy, az IIS logban pedig a CAS computer account látszik.
Nos kipróbáltam. Láss csodát, tényleg működik. Jelen pillanatban ott tartok hogy nem értem, valami mágia történik a háttérben. Valaki riassza a magiaügyi minisztériumot.
Ha lesz egy kis időm akkor megcsinálom a szükséges trace-ket. NetMon trace-t már készítettem. Abban látszik, hogy kérünk Kerberos Ticket-et, de nem kapunk, mert nincs SPN. Viszont utánna az SSL kapcsolat felépül és megy minden mint a karikacsapás. Persze előtte látszik egy érdekes esemény is. On-behalf kér a CAS a user-nek egy Kerberos Ticket-et. Hmmm. Ez több szempontból is érdekes. Ugyanis Kerberos Delegation nincs engedélyezve. Szóval itt valami nagy-nagy mágia van. Addig éljek is, de ezt megfejtem.
Lassan 9 óra. 7:30 körül értem vissza. A futás és a dzsakuzi már megvolt. Most még kb. 2 órán keresztül olvasok, aztán alvás, mert hamar itt lesz a 6:00.
A mai napról a Bikini félnóta című dala jutott eszembe. Klikk. November 03 Első hétfőPontban 8:00-kor kezdtünk. A pontosság fontos. Végre. Egyszer késhetsz. Másodszor hazaküldenek. Ha a vizsgáról késik valaki, akkor addig senki nem kezdheti el a vizsgát amíg a késő nem érkezik meg. És természetesen annyival kevesebb ideje van mindenkinek a vizsgára.
A társaság vegyes, de inkább azt mondanám, hogy erős tudással rendelkeznek. Az előadó jó. Greg Taylor, aki az egész Master programot most irányítja. Hozzátartozik az egész program, mert a főnöke átment az XBOX csapathoz.
A héten két témával foglalkozunk. CAS és Hub-Transport. A tartalom szigorúan NDA alatt van így arról nem írhatok. A CAS elég összetett. Nagyon sok információ hangzik el. Alapos tudás nélkül és előismeretek nélkül az ember elvan veszve. Végre a pre-read azt jelenti, hogy feltételezzük hogy mindenki elolvasta és nem a pre-read anyagát mondjuk el. Ez tetszik.
Hivatalos eredmény még nincs, nem hivatalosan viszont Ryan A. Conrad elmondta, hogy sikerült (a legjobb eredménnyel) a Windows Server 2008 R2 Master címem.
Így legalább üres kézzel már nem megyek haza, még akkor sem ha az Exchange nem sikerülne, aminek most elég nagy esélyt adok. MCA: beszéltem Ryan-el az MCA-ról is. Összesen 3 db Active Directory MCA van a világon. A következő board jövő márciusban lesz. Megcélozzuk azt. Ryan támogat ebben, ami csak jót jelent. Ryan-el tavaly együtt voltunk a Directory Master programban. Azóta ő vette át a Directory Master program irányítását. Szóval jó hogy tavaly jó kapcsolatot építettünk ki egymással. Hű olvasóim emlékezhetnek tavalyról Ryan-re.
Este negyed 8 múlt. Most értem vissza a hotelbe. Ez így első nap rögtön egy 11 órás menettel kezdődött. Jó kis 3 hét lesz. De ezt szeretem. Üssetek.
Most csak arra vágyom, hogy lemehessek a konditerembe a futógépre. 30 perc futás, 10 perc melegvízben punnyadás, zuhany, egy kis saláta rágcsálás és olvasás. Ez vár most rám és most csak erre vágyom. Reggel 5:55-kor ébresztő és irány vissza. Itt tartunk most. Folytatás következik. November 02 Minden most kezdődik elRedmond: kora reggel. Hűvös. Sötét. Kicsit idegen, kicsit nem.
A hétvége a szokásos menetrend szerint zajlott: ébredés --> tanulás --> konditerem --> dzsakuzi --> bolt (kóla, saláta) --> tanulás --> alvás --> ébredés...
Két "rendkívüli" esemény zavarta csak meg a nyugalmát a hétvégének, az egyik a HellóWin a másik pedig az óraátállítás. Igen. Itt egy héttel később van a téli időszámítás kezdete. Így életemben mostmár negyedik alkalommal, éven belül kétszer lépek át a nyári időszámításból a télibe. Hurrá.
Hát itt tartunk most. Ahogy Akosh mondja, Minden most kezdődik el. Most laptop lecsuk irány Redmond Town Center 4-es épülete, fogok egy Shuttle és vágta a 7:45-s találkozóra. Nem szeretnék késni, mert aki késik annak énekelnie kell. Részleteket itt olvashatod, a lényeg: nyiltan fel lettünk szólítva., aki késik énekel vagy extra feladat az egész csapatnak.
Túl nyílvánvaló lett volna ha ehhez az eseményhez a Minden most kezdődik el című dalt linkelem. Ettől sokkal jobb jutott eszembe. Kevésbé lírai, de tartalmát tekintve van olyan jó illetve ez is Akosh.
October 29 Minden változatlanLassan már 1 napja itt. Lényegében itt minden változatlan. Az arcok, a helyek, az időjárás, a menetrend, minden. Semmi érdemleges, különös kaland nem történt az utazás alatt. Minden megérkezett, minden a helyén volt, semmi nem késett. Nincs ok a panaszra.
Tegnap szerettem volna konditeremmel nyitni, illetve zárni az estét, de aztán letettem róla mert sokan voltak. Jetlag köszöni jól van. Eldőltem kora este és a szokásos 3-4 óra között ébredtem fel. Ez nem olyan vészes elsőre. Menni fog az átállás, hétfőre már nyoma sem lesz a jetlag-nek.
Reggel 5 fele lenéztem a kondiba ismét, de megintcsak sokan voltak. Lehet hogy ott ragadtak? Igy megint visszafordultam és visszabújtam inkább a takaró alá. Tanultam egy kicsit. 10 körül a kondiban már csak 1 ember volt, így azt megdupláztam és a szokásos programot végigcsináltam, majd utána esőben dzsakuzi következett.
Most értem vissza a boltból, vettem magamnak salátát, folyadékot, meg kefirt, illetve kézfertőtlenítőt mert az otthon maradt.
A kefireken itt mindig elmélázok. Izesített kefír, de az elképzelhető mindenféle kombinációban. Ma egy vaniliásra esett a választásom. Nem tudom, hogy ez az ízesítés mennyit von le a kefir egészséges mivoltából, viszont finom. A vásárlás után vettem csak észre, hogy tartalmaz más adalékot is. Lent a kép. Kefir with FOS.
A város láthatóan már készül a Halloweeeeeeeeeeeeen-re. Mindenhol tökfejek.
Találtam egy zseniális TV csatornát: NASA TV. Jobban örültem volna, ha ezt nem találom meg, mert ezt évekig is tudnám nézni.
Délután tanulás, pihenés. Holnap bemegyek az irodába van néhány megbeszélésem. Egyelőre itt tartunk. Hétfőn folyt. köv.
October 27 Az indulás órái - Master2Pakolok... bőröndbe... és a fejemben egyaránt.
Hogy mi lesz ebből? Magam sem tudom. Két Master címért szállok "ringbe" November 2-ai kezdéssel:
Tavaly legalább egy dolgot megtanultam magamról (kitudja lehet, hogy általánosságban is értelmezhető) a hosszú út alatt: nem a cím, nem az elismerés a fontos. Nem az tesz boldoggá, nem azt élvezem. A boldogságot a célig vezető út szenvedései és örömei együtt adják nekem. Ez persze egyben a cél fogalmát is felülírja. Mert ha boldogsággal az odavezető út tölt el, akkor valójában a cél az odavezető út bejárása és nem a vizsgák végeredményei. Amikor ezt megértettem, átírtam magamban pár dolgot tavasszal és ma már érzem, másként működik azóta idebent valami. Talán ennek nyomán éreztem magam egyszerre nagyon rosszul aznap amikor végetért a "kaland". Mert hirtelen eltűnt "minden". Kis idő elteltével tudtam, hogy mit kell csinálnom. Azonnal kitűzni egy nagyon távoli, elérhetetlennek tűnő végpontot (??), hogy az odavezető utat bejárhassam és az boldoggá tegyen újra. Ezért hát amilyen hamar csak lehet jelentkeztem az Exchange programba. Menetközben pedig úgy alakult, hogy a vele párhuzamosan megtartott 2008 R2 AD programban is részlegesen résztveszek. Viszont ez a vég, több Master nem lesz, legfeljebb az Exchange Server 2010 A nap mottója: Ilyen még nem volt? Hát, csináljuk meg. És mi lesz ha sikerül? Hmmm. Űr. De a tervek körvonala már kész, hogy merre van a tovább. Hiszen gondoljunk Don Quijote-ra. Álmok és tervek nélkül mit ér az ember? Most egy hosszú repülő út, majd ébredés Redmond-ban, csak úgy mint pontosan 1 évvel ezelőtt. Folyt. köv. |
|
|
